Tumoros megbetegedések : Hasnyálmirigyrák
A szervezetben a sejtek, szövetek rendellenes növekedése, burjánzása növedékek, tumorok képződéséhez vezethet. Tumor, illetve daganat sokféle lehet, valamennyi szervünket megbetegítheti. Két alapvető formáját szokták elkülöníteni: a jóindulatú és a rosszindulatú daganatokat. A sejtek megváltozását kiválthatják bizonyos vegyi anyagok, vírusfertőzések, mechanikai behatások, radioaktív vagy erős ultraibolya sugárzás, valamint örökletes genetikai hibák is hajlamosíthatnak. A környezeti tényezők közül ki kell emelni a dohányzást, amely minden rákfajta kialakulásának valószínűségét növeli. A túlzott alkoholfogyasztás is kedvez a ráknak. A rák kialakulásának valószínűsége az életkorral nő, bár vannak kifejezetten fiatalkori rákok is.
Hasnyálmirigyrák tünetei és kezelése
Mi a hasnyálmirigyrák?
A hasnyálmirigy a hasüregben, a rekeszizom alatt és gyomor mögött elhelyezkedő, 10-15 cm hosszú 70-100 grammos, lapos szerv.
Tünetek
Belső elválasztású (endokrin) működése révén és külső elválasztású mirigyként (exokrin) kettős funkciót tölt be. Belső elválasztású szigetsejtjei az általuk termelt hormont, az inzulint a vérbe bocsátják, míg a szerv úgynevezett exokrin mirigyei emésztőnedveket termelek, ami közvetlenül a vékonybélhez tartozó patkóbélbe jut.
A rosszindulatú tumorok általában az emésztőenzim-termelő, exokrin működésű részekből indulnak ki, gyakran a pankreasz-fejből.
A hasnyálmirigy daganatainak 75%-a adenokarcinóma, azaz mirigyhámrák, és ezek kétharmada a hasnyálmirigy fejéből indul ki.
A hasnyálmirigyrák előfordulása
Az összes tumoros betegséget tekintve ritka, a rákok 2-3 százalékát adja. Ennek ellenére az összes tumoros halálozás 5 százalékáért felelős. Halálozása részben késői felfedezése miatt igen nagy, másrészt ez az egyik legkedvezőtlenebb kimenetelű rosszindulatú daganat: 5 éves túlélése nem éri el az 5 százalékot, és ez még az operálható stádiumban lévőkre is igaz. 1 éves túlélése is csak alig 10%.
Hazánkban e daganatféle előfordulása az utóbbi évtizedekben folyamatosan emelkedik, évi mintegy 1500 új beteget regisztrálnak.
A hasnyálmirigyrák okai
Kialakulásának okai nem pontosan ismertek, de kockázata korral nő. A dohányzás káros hatása mindazonáltal beigazolódott, az előfordulás arányosan nő az elszívott cigaretták számával.
Olyan genetikai eltéréseket is sikerült már igazolni, melyek növelik a hajlamot a daganat kialakulására. Hat olyan genetikai szindróma ismert, amelyek esetében e betegség gyakoribb.
A hasnyálmirigyrák tünetei
A betegség kezdeti stádiumban sajnos tünetszegény, ezért rendszerint sajnos csak későn sikerül fölfedezni, ami a gyógyítás esélyeit nagyban rontja. Korai tünetek általában ritkán jelentkeznek, s ha vannak is, általánosak, tehát akár egy "banális gyomorrontás" tüneteihez is hasonlíthatnak.
A panaszok lehetnek étvágytalanság, viszonylag hirtelen bekövetkező, nem szándékos fogyás, hasi "diszkomfort-érzés" - azaz amolyan "nem fáj, de érzem, hogy valami nincs rendben" jellegű panasz - és a hányinger. A leggyakoribb tünet a felső gyomortájékon jelentkező fájdalom, ezt majdnem minden beteg érzi. A hátba sugárzó hasi fájdalom ritka, de igen korai figyelmeztető jel is lehet.
Legtöbbször csak akkor lép fel, ha a daganat már kiterjed a környezetében futó idegszálakra. E panasz jellemzője, hogy előredőlve, előre hajolva vagy ülve, a lábakat felhúzva enyhül, egyenesen fekve, állva pedig fokozódik. Főként a hasnyálmirigy-fejben ülő daganatoknál - az esetek mintegy kétharmadában - korai tünet lehet még a sárgaság, ami az epevezetékek közelsége miatt alakul ki, a daganat ugyanis összenyomhatja az epeelfolyás útját. Később, a betegség terjedésével, romlásával hányás léphet fel, melynek oka lehet a vékonybél kezdeti, felső szakaszának elzárása vagy a daganat szétesése. Áttétek miatt megnagyobbodhat a máj. Az igen előrehaladott esetekben kóros lesoványodás (cachexia) látszik, és kórosan felszaporodhat a hasi folyadékgyülem (ascites).
A hasnyálmirigyrák diagnózisa
Az esetek sajnos mintegy felében a diagnózis idején már áttétek is képződtek. A diagnózis általános fizikális vizsgálattal kezdődik, melynek során az orvos kitapintja a hasüregi elváltozásokat. A megnövekedett máj és epehólyag a hasnyálmirigyrák jelei lehetnek.
A diagnózishoz mindenképp szükséges a vérvétel, mert a vérben az ún. laborparaméterek egy részében változások lépnek fel: többek között nő az epefesték szintje a vérben (szérum bilirubin), emelkednek a májfunkciót jelző enzimaktivitások. A legjellegzetesebb laboratóriumi jel azonban a CA-19,9 nevű tumor-marker (tumorjelző) molekula megjelenése, mely nem csak, hogy jelzi a hasnyálmirigy rosszindulatú daganatának jelenlétét, de a prognózis becslésében és a kiújulás követésében is szerepet kap.
A diagnózis fő eszközei a képalkotó ultrahang, CT, az MRI és az ún. ERCP (Endoscopic Retrograde Cholangiopancreatography, azaz tükrözéses epe- és hasnyálmirigy-festés). A vizsgálat során az epe és a hasnyálmirigy közös, patkóbélbe vezető szakaszát az endoszkóp segítségével kontrasztanyaggal töltik föl. Az ekkor készített röntgenfelvétellel jól láthatóvá tehetők a járatok tumor okozta szűkületei és elváltozásai, amelyek megakadályozzák az emésztőnedvek ürülését. E vizsgálattal már a korai stádiumban is felfedezhető a betegség, és nem csak a diagnózisban, hanem a kezelésben is fontos szerepet játszhat, mégpedig úgy, hogy a vizsgálóműszer az epevezeték csatornájának merevítésére, úgynevezett stent beültetésére is alkalmas. Ennek segítségével biztosítható az epe újbóli elfolyása az elzáródott epeutakban.
A vizsgálatoknak részét képezi a mellkasi röntgen is, s egyes esetekben a tumor kiterjedését vizsgálandó laparoszkópiát is végeznek.
Azoknál a betegeknél, akik nem operálhatók, tűbiopsziával szövetmintát is vesznek, a mintavétel helyét CT-vel ellenőrzik.
A hasnyálmirigyrák kezelése
Az egyetlen lehetséges gyógyító kezelési mód a radikális műtét, vagyis a daganat teljes kiirtása. Sajnos ez csak az esetek 10-15 %-ában végezhető el, valószínűleg egyszerűen azért, mert hiányoznak a betegségre jellemző korai tünetek. Ha a tumor, illetve áttétei átlépték a hasnyálmirigy szöveti határát, kicsi a sikeres műtét és a gyógyulás esélye. A műtéttel eltávolítandó részek nagysága a tumor kiterjedésétől függ, de rendszerint a teljes hasnyálmirigyet kiveszik (totális pankreatektómia), olykor a gyomor, a vékonybél és a lép egyes részeit is eltávolítják.
A műtétet követően a hiányzó emésztőnedv- és hormontermelést gyógyszeresen pótolják, s a betegnek a diabéteszesekhez hasonlóan meg kell tanulnia vércukorszintjének méréssel és helyes inzulinadagolással történő karbantartását.
Úgynevezett palliatív műtétet végeznek, ha a hasüreg felnyitása során kiderül, hogy a tumor túlságosan kiterjedt, és a teljes gyógyulásra nem látszik esély. Célja nem elsősorban a gyógyítás, hanem a tünetek enyhítése (azáltal, hogy a hasnyálmirigy fej daganat okozta nyomási tünetek, az epeút elzáródása vagy a vékonybél-elzáródás, esetleg a környező idegek nyomása miatti csillapíthatatlan fájdalom enyhíthető vele).
A műtéteket megelőző (neo-adjuváns) kezelés haszna - legyen az kemoterápia vagy sugárkezelés - még vizsgálat tárgya. A műtét utáni (ún. adjuváns avagy biztonsági) kezelés előnye azonban már bizonyított, tehát minden esetben alkalmazandó. Célja az áttétképződés megakadályozása, az esetleges áttétek elpusztítása.
Amikor a daganat már nem operálható vagy már áttétes, csak a kemoterápia, azaz a citosztatikus vagy sejtosztódást leállító gyógyszeres kezelés marad reményként. Sajnos nagyon kevés ilyen gyógyszert találtak eddig alkalmasnak arra, hogy segítsenek vele a betegeken, és életük meghosszabbítható legyen. A standard kemoterápiás kezelést jelenleg a gemcitabin nevű citosztatikum jelenti 5-fluorouracillal kombinálva, a kezelés átlagosan 5-6 hónapos túlélési előnyt jelent.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+7 °C
Minimum:
-3 °C
Délelőtt többnyire erősen felhős lesz az ég, de a déli területeken akár hosszabb időre is csökkenhet a felhőzet. Elsősorban az északkeleti határszélen lehet kis mennyiségű vegyes halmazállapotú csapadék. A délutáni órákban északnyugat felől elkezd csökkenni a felhőzet, estére sokfelé kiderül az ég, és ködfoltok képződnek. A déli szelet az ország délnyugati kétharmadán többfelé kísérik élénk, néhol erős lökések. A csúcshőmérséklet az északi, északkeleti harmadban -1 és +4, másutt 5 és 13 fok között valószínű. Késő estére -4, +7 fok közé hűl le a levegő. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.
